Szerencs város kb. 9000 lakosú város Budapesttől észak-keletre 220 km-re. A város gazdaságának fontos szereplője volt az 1889-ben alapított Szerencsi Cukorgyár, amely 2008-ban az Európai Unióval kötött megállapodás alapján bezárásra került. A gyár épületeit lebontották, csak a műemlék épületek, illetve a volt cukorgyári raktár helyi védettségű épülete maradt meg. A cukorgyári raktár eredetileg háromszintes épületnek épült a XIX. században, két közbenső fafödémmel. Az 1960-as években az épület nagy részében a két fafödémet elbontották, és egy szabálytalan alaprajzú vasbeton pilléres - vasbeton gerendás födémrendszert alakítottak ki, keményfa palló másodlagos szerkezettel. Ekkor került sor az eredetileg három egymás felett futó homlokzati ablaksor kétsorossá alakítására. Az eredeti, háromszintes kialakítás a fafödémmel csak az épület DK-i végében maradt meg.
Az épület állapota az évek során folyamatosan romlott, az udvari épületszárny tetőszerkezete 2014-re már teljesen elrohadt, ezért az épület ezen részének tetőszerkezetéből csak igen kevés elemet lehetett a felújítás során megtartani. Azonban az épület lepusztulása lehetőséget is adott a tervezőknek, mivel a tető hiányában lemálló vakolat mögött számos helyen feltárult a ház tégla-kő vegyes falazatának archaikus szépsége. Ezért a tervezés során hamar megfogalmazódott bennünk, hogy a külső falakat újravakolás nélkül, látszó kő-tégla felületként szeretnénk megtartani.
Az épületet minimális mértékben alakítottuk csak át, a lépcsőház és a lifttorony építésén kívül csak az udvari oldali acélszerkezetű tornác építése fűződik a nevünkhöz. A homlokzati nyílászárókat terveink szerint alumínium szerkezetből szerettük volna kialakítani, ez azonban a megrendelő döntése illetve anyagi okok miatt meghiúsult, és ezért fa homlokzati nyílászárók készültek. A kivitelezés folyamán a régi vakolat leverésekor az épület folyamatosan kezdte megmutatni szerkezeti homlokzatát, és apránként derült ki, hogy valóban jó döntést azzal, hogy újravakolás helyett láttatni hagytuk a kő-tégla vegyes falazatot. A falfelület fúgázása során igen sok falazási javítást is el kellett a kivitelezőnek végeznie.
Bár az épületbe végül faszerkezetű ablakok kerültek, az eredeti kovácsoltvas ablakok szerkezete (a keret és az osztások) tisztítás és felújítás után ablakrácsokként visszaépítésre kerültek. Belül az épület nagy részében megmaradt az eredeti ácsszerkezet, nagyobb pótlásokra és átalakításokra csak az udvari szárnyban került sor. A belső tér megjelenését a felhasznált szerkezetek, a csiszolt betonpadló és az acélszerkezetű korlátok illetve lifttorony határozzák meg. A meglévő vasbeton gerendás födém keményfa pallóburkolata felcsiszolás után a földszint feletti vasbeton födém bennmaradó zsaluzataként került visszaépítésre.
Az épület funkciója turisztikai központ és helytörténeti múzeum, ahol kerékpárbérlésre is van lehetőség.