Óvoda, Nagymaros

Nagymaroson, 1909-ben, jól kitalált módon, 3 db óvoda épült. Mindegyik egyforma kialakítású, eklektikus stílusú épület, a város 3 különböző pontján, igazodva így a helyi viszonyokhoz. Eredetileg mindegyik két csoportszobával készült, egybeépítve az óvónőnek egy egyszobás szolgálati lakásával, tehát egy komplett rendszerben gondolkoztak. Az idők folyamán e lakásokat az óvoda térhez csatolták, így növelve a csoportszoba számot. Jelenleg mindhárom épület helyi védelem alatt áll.

Az érintett óvoda az egyik völgyi utcában, az Elsővölgy utca alján áll, egy meredek lejtésű telken. Az eredeti, 1909-es egytraktusú épületet a 60-as években megbővítették, társadalmi munkában, egy csoportszobával. Ezzel egy új, a régire merőleges szárnyat kapott. Az új házrész tömegében, formájában alkalmazkodik a régi házhoz, viszont részleteiben, anyagminőségekben jóval alatta marad. Az ablakkeretek csak festve vannak, a terméskő lábazat helyett cementvakolat készült, vakolata simított-festett helyett kapart kőpor, díszes ereszpárkányzat nincs rajt, ... Nyílászárói zöldre festett fa szerkezetek.

A meglévő épület egy vízszintesen kialakított platón áll. A csoportszobák keletre, a kert és a panoráma felé néznek. Az épület mögött egy meredek rézsű, bevágás volt. Ezen adottságok alapján a bővítményt csak az épület mögé lehetett tenni, különben az összes meglévő csoportszobát betakarjuk. Egyik oldalirányban sincs elegendő hely a bővítésre.

A ház mögötti új épületszárny kialakításának előfeltétele volt a meredek rézsűbe való részleges bevágás és annak megfogása egy komoly támfallal.

A bővítés során szem előtt tartottuk, hogy egy védett épületről van szó. A bővítmény (benne egy csoportszobával, egy tornaszobával, egy melegítő konyhával és az irodákkal) egy független új szárnyként (épületként) van kialakítva, egy harmadik, az előzőektől alacsonyabb összekötő szárnnyal. Ezen összekötő rész egyben az új óvoda aulája, központi elosztó tere, benne öltözőfalakkal. Így a védett épület egykor külső, de most beltérbe került homlokzatát is eredeti állapotának megfelelően lehetett felújítani. Bent is a sárga-fehér külső vakolatarchitektúra jelenik meg. Ezen elv szerint az új szárny is a külső, fa-tégla burkolatú homlokzattal fordul át a középső, összekötő szárnyon.

A régi épület 60-as években készült bővítésének felújításakor felruháztuk azt az 1909-es építés részleteivel. Ez az épületrész is megkapta a vakolatkereteket, eresz- és osztópárkányzatot, sarok vakolatkváderezést, ... A régi épület összes nyílászárója az eredetiek alapján újra készült, zöldre mázolva, míg az új szárny ablakai és ajtói mai, osztás nélküli, pácolt faszerkezetek.

Az új épületszárny homlokzatburkolata favázas szerkezetű, benne nyerstégla kitöltő falakkal. E rendszerbe illeszkednek bele a színes-festett homlokzati táblák, amelyek az itteni óvodások gyerekrajzai alapján készültek.