Monok, Széchenyi Kúria felújítás

Az épületek története

A XIV. században Monok és környéke a Monaky dinasztia tulajdonában állott, az un. kiskastélyt az 1500-as években a tehetős középbirtokos Monaky János építette későreneszánsz stílusban. A Monaky-család 1693-ban fiúágon kihalt, a monoki uradalom a két leány örökös házassága révén az Andrássy és a Thököly családok megosztott tulajdonába került, egész Monokkal és környékével együtt. A 18. században az uradalom az Andrássy család kezében újra egyesült, gróf Andrássy György pedig egy nagyobb, új kastély építését kezdte meg. Ez a barokk palota az 1750-es években készült el, 1780 körül pedig emelettel és szárnyépületekkel bővítették.

A Széchenyi kúria az Andrássyak idejében, feltehetően az 1700-as évek elején épült számtartóház céljából, és később házasság révén került a Széchenyiek tulajdonába (a feljegyzések szerint 1867-ben Lőcsei Dániel lakta). 1936-ban Széchenyi Aladár 1945-ig szóló szerződéssel bérbe adta csendőrőrs céljára, innen ragadt rá a csendőrlaktanya elnevezés, mely a legutóbbi időkig tartotta magát. A háború óta eltelt időben orvosi és védőnői rendelő, napközi otthon és általános iskola alsó tagozata is működött az épületben, a legutóbbi időben pedig a település fenntartásához szükséges tárolók voltak benne. A melléképületben a közmunkások pihenője, telephelye és a karbantartók műhelye volt.

A felújítás előtt az épületek szinte felismerhetetlenségig átalakított és lepusztult állapotban vártak jobb sorsukra. A kúria utcai ablakait az ötvenes években a szocializmus hármas osztású típusablakaira cserélték, csupán az oldalsó homlokzaton maradt meg egy darab eredeti pallótokos ablak, amely mintaként szolgált a helyreállítandó ablakok elkészítéséhez. A boltíves árkádsort befalazták, az udvari bejáratnál lapostetős toldalékot építettek, a helyiségek egy részét válaszfalakkal felosztották. A nagyméretű kémény fejezete szétfagyott, a cseréptető több helyen beszakadt.

KÚRIA

A kúria jellegzetes hegyaljai épület, azonban mégis egyedi alaprajzú és tömegalakítású. Az utcai oldalon egymás mellett négy helyiség található, kettő négyzetes és kettő keskenyebb, téglalap alakú. Ehhez az első traktushoz az udvar felé két négyzetes szoba kapcsolódik az utcai rész két végén. Így alakul ki az „U” alaprajzi elrendezés, amelyet az udvar felől végig árkádsor követ, és az egészet egy két végén beforduló és oromfalakkal záródó nyeregtető fed le.

A 80 cm vastag kőfalakra minden szobában téglaboltozatok támaszkodnak, az árkádos „tornác” vastag kőpilléreire tégla boltívek és azokra tégla boltozatok fekszenek, csehboltozatos megoldással. A padláson ezek a tégladombok mint egy homokdűnés táj elemei jelennek meg. A tetőszerkezet három állószékes, kötőgerendás, dupla fogópáros erős szerkezet, már-már ipariépület karakterű, a tető végein az oromfalak téglából vannak.

Az alaprajz a tipikus hatosztatú kiskúriák rendszerét követi, de nyolcosztatú formában, és avval a lényeges eltéréssel, hogy az udvari oldalon a két középső helyiség hiányzik, és a pitvar-konyha páros nyoma sem látható benne. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem klasszikus lakókúriának emelték, hanem a számtartó lakásának, irodáinak és egyéb szükséges helyiségeinek céljára.

A főzést feltehetően nem itt, hanem egy külső konyhaépületben oldotta meg a személyzet, mely a jelenlegi melléképületben lehetett. Az is látható az alaprajzon, hogy ellentétben sok hegyaljai kúriával, nem egy háromosztatú gazdaház bővítésével jött létre. Az alaprajz szabályos kialakítása, a jó minőségű megépítés és a mérnökies tetőszerkezet arra utal, hogy a számtartóház az Andrássy birtok valamely mérnöke tervei szerint épült fel a ma is látható formában.

A felújítás során a toldalékokat és a későbbi lefalazásokat elbontották, evvel helyreállt az eredeti nagy helyiségekből álló térsor és a boltozatos árkádsor.

A vendégszobákban a boltozatok teljes látványát az eredeti állapotnak megfelelően meg kívánták őrizni, ezért a zuhanyzó és mosdó egység a szoba légterében van, csak a wc-helyiség lett leválasztva a térben álló, körüljárható építményként. A boltíves árkádsor nagyrészt nyitott maradt, a bejáratnál készült csak egy üvegfallal elválasztott előtér. Az ablakokat és ajtókat az eredeti nyílásoknak megfelelően állították helyre, csakúgy mint a homlokzatokat, a tetőt és a kéményt is.

WELLNESS HÁZ

A melléképület a falak és a tetőszerkezet méreteiből és kialakításából következtetve a kúriával egy időben épülhetett a konyha és a személyzet részére. Az épülethez utólag toldott garázst és tároló részt elbontották, az épületet eredeti állapotában helyreállították.

A földszinti három helyiségből a felújítás során recepció, reggeliző és wellness szoba lett, a tetőtérben pedig két vendégszobát alakítottak ki.